MÉLYSÉGES KULTÚRA A HAVASOK MAGASÁN



Itt, e néhány község területén megismerheti a székelyek, a csángók és az örmények évszázadok alatt együtt élő, sok szálon egymásba szövődött, de mégis karakteresen egyedi kultúráját.

Világjáróknak, Turistáknak 

Panziókban vagy magánházaknál megszállva vendéglátói biztosan szívesen megszervezik Önnek a lovaglást, lovaskocsizást, vagy télen a szánozást. A székely konyha sosem okoz csalódást. A föld alól mindenfelé feltörő gyógyító ásványvizekre - itteni nevén borvizekre - sok helyütt kis népi fürdőket építettek, és építenek ma is nyaranta – kalákában. Próbáljon ki néhányat!

A Kárpát-medence néhány eldugott templomában még megtalálni a középkori magyarság egyik legerőteljesebb szellemi hagyatékát, a kereszténység előttről származtatott Szent-László legenda falfestményeit. Csíkszépvíz a nevét egy Szent-Lászlóhoz fűződő történetből eredezteti, míg Csíkszentmihály kerített erődtemplomának belső falán ilyen középkori falfestményt találunk.


A csodálatos tájakon kanyargó, 1800-as évek végén kiépült Csíkszereda-Gyimesbükk vasútvonalon létesítették a történelmi Magyarország legnagyobb völgyhídját, a Karakó-hidat, amelyet a több, mint 1 km hosszú lóvészi alagút követ. Az alagút egyik végénél terül el „Csíkország”, a másik végénél „Csángóország”, azaz a csángók lakta Gyimes völgye. Lélegzetelállító szépségű utazásban lesz része, ha felül a vonatra!


Szakrális helyek


A kistérségben találja Csíksomlyót, Erdély lelki, spirituális központját. Ez a határvédő székelyek, a gyimesi és a moldvai csángó magyarok több, mint 500 éves zarándokhelye, de kiemelt szakrális szerepét egyes kutatók a pogány korig vezetik vissza. A Csíksomlyói Búcsú olyan különleges erővel rendelkezik, hogy 1990. óta - évente több százezer embert vonzva - a világban szétszóródott magyarok legfontosabb találkozójává vált. De Csíksomlyó mellett a hagyomány nagyon sok különleges, spirituális töltéssel rendelkező helyet tart számon a környéken. Ezek között is megkülönböztetett figyelem övezi a Pogány-havast, amely két világ között emelkedik: ez a Gyimeseket és Székely-földet elválasztó hegygerinc legmagasabb pontja.

Csíkszépvízen találhatja Székelyföld második legrégebbinek ismert székelykapuját, amelyet 1799-ben állítottak. A székelykapuk ma is kedveltek, míves munkák dicsérik a mai faragók keze munkáját. Az itt élők nyelvhasználata igen ősi, szerves jegyeket hordoz. A magyarok saját rovásírással rendelkeztek már i.sz. 800 előtt, amelynek egy helyi változata a mai napig pontosan ismert és használatban van. A nyelvhasználat ősiségét és mélységét jellemzően mutatja az az apró példa, hogy a székely ember a kapuja mögötti udvart Élet-nek nevezi.

 

Munkánkat megismerheti ezen a honlapon tovább böngészve, vagy az alábbi honlapokat meglátogatva:

1. A hegyi kaszálók védelmét és a hagyományos gazdálkodás fennmaradását segítő projektünk honlapja: www.mountainhaymeadows.eu

2. Kollégánk, barátunk és támogatónk, Barbara Knowles honlapja: www.treasuresoftransylvania.org

3. Kollégánk és barátunk Demeter László honlapja a környék vizes élőhelyeinek élővilágáról: www.tocsa.eu

4. A Csíkdelnén létesítendő sajtüzem honlapja: www.sites.google.com/site/poganyhavascompany/home